ilyet soha többé nem csinálok de azért jó móka volt...

ma végre eljutottam odáig, hogy megpróbáljak bármit is írni erről az elmúlt, kevesebb mint egy hónapról, ami így utólag visszatekintve életem egyik legfárasztóbb időszaka volt és egyértelműen elmebeteg dolog...valamikor az év elején a fejembe vettem, mekkora ötlet, ha három hét alatt megcsinálok négy koncertet tökegyedül, tömve jobbnál-jobb külföldi és hazai fellépőkkel...az ötlet valóban jó volt, a kivitelezés viszont időnként kezdte meghaladni az erőmet, és nem minden esetben álltam a helyzet magaslatán; azért remélem, ezek a koncertek minden hibájuk ellenére "szerethető" darabok voltak, én mindenesetre szerettem mindegyiket, még akkor is, ha időnként már a halálba kívántam az egészet és a percet is átkoztam, amikor ez a hülyeség kipattant a fejemből;

rengeteg jó zenekart láthattam vendégül, csak a felsorolás szintjén, időrendi sorrendben: Our Ceasing Voice, Kokomo, Képzelt Város, Nadja, Galena, Ovo, Dirge, Rorcal, Our Existence Is Punishment, Torn From Earth, Ana Never (!!!), Rosa Parks, Silence, huh...mégegyszer köszönöm mindegyikőtöknek!

az már biztosan kijelenthető, hogy az április nem a visszatérő zenekarok hónapja volt, két olyan újrázóm is volt egymást követően, akik tavalyelőtt-tavaly számomra az év egyik legjobb koncertjét adták és az az élmény most elmaradt; persze valószínüleg a Nadja ciprusos és az OCV düreres debütálását nagyban meghatározta az "első koncert" nagyon is meghatórozó élménye, mindenesetre a mostani fellépéseik az elsőkkel összehasonlítva meglehetősen visszafogottak, rutinszerűek és sokkal kevésbé emlékezetesek voltak, hiányzott belőlük az, amit még mindíg nem tudok pontosan megfogalmazni és csak az igazán jól sikerült koncertek sajátja; ettől függetlenül még jók voltak, de távolról sem örök darabok...

viszont annál dramaturgiailag jobb befejezést kitalálni sem lehetett volna, minthogy az egész sorozatot a világ egyik legjobb ismeretlen zenekara, az Ana Never budapesti fellépése zárja le...ez volt a koncert, ahol végre úgy érezhettem, érdemes ebbe az egész szarságba időt, energiát és pénzt (ebben a sorrendben) belerakni; nagyon kevesen voltunk -ez azért nagy általánosságban mind a négy koncertről elmondható, talán csak a 17-i Tündérgyáras közelítette azt a nézőszámot, amit megérdemelt-viszont az élmény kezdte megközelítení az általam felállított tökéletes mércét...és akik ismernek, azok tudják, eléggé magasan van a léc;

nem pofázok tovább, ez kb. már így is jó éves adagom, lassan kezdenek beérkezni a képek, videók a koncertekről, amint megvan mindegyik saját külön kis galériája, kikerülnek méltó helyükre, ide...

kösz mégegyszer mindenkinek, aki eljött a négy közül bármelyikre is, jó volt látni, hogy azért egy kevés embert még mindíg érdekel amit csinálok; vajon volt köztetek olyan, aki mind a négy koncerten ott volt? (fellépő zenészek sajnos kizárva a játékból!) ha igen, szóljon, a következő koncertemre a vendégem (nekem egy tippem volt, de tegnap megtudtam, hogy csak hármon volt, bukta az ajándékjegyet...);